A Krasznai Magyar Baptista Gyülekezet 1905-ben alakult.
Kiss Imre testvér Széplakról úgy döntött, hogy meglátogatja egykori krasznai katonabarátját, Lippán Szabó Jánost. El is jött Krasznára, és közben bizonyságot tett neki az Úr Jézusról. Bár a katonabarátja ellenált az evangéliumnak, az érdeklődés mégis elindult a községben. Mivel hamarosan nyilvánvaló lett, hogy más személyek nyitottak az Igére, ezért a berettyószéplaki Kiss Imre ismét visszatért Krasznára, immár másokat is bevonva a misszióba. Kezdetben csak Szél Mihályt hozta magával Borzásról. Ő azonban már Kornya Mihállyal látogatta tovább a krasznai érdeklődőket.

Az első bemerítés Krasznán
Sámsoni István körzeti prédikátor nemsokára úgy látta, eljött az ideje, hogy Krasznán is legyen szabadtéri bemerítés. 1910 május 29-én a Kraszna folyó partján rengeteg nép gyűlt össze az első bemerítési ünnepélyre. Ekkorra már annyira változott a helyzet, hogy a bemerítési ünnepély közben maguk a helybeli csendőrök őrizték a rendet! Ezen a napon Sámsoni István huszonnégy fehér ruhás hitvallót merített be a Kraszna vizébe, akik közül tizenketten a krasznai, tizenketten pedig a környéki gyülekezetek tagjai voltak.

Az első imaház
A folyton növekvő, és a házakba immár be nem férő gyülekezet hamarosan ráébredt egy imaterem fontosságára. Ennek következtében a testvérek a Péntek utcán levő Kispipa Vendéglőt vásárolták meg, és azt alakították át. Az atyafiak, ebben az épületben gyűltek egészen ’57–ig. A gyülekezet azonban folyton növekedett, és az akkori imaterem az ’50-es években szintén szűknek bizonyult a szaporodó gyülekezet befogadására. Így 1956-ban a gyülekezet elérkezettnek látta az idő, hogy új imaházat építsen. Időközben, (1947-ben) Isten kegyelméből megalakult a fúvóskar is, amely szinsebbé tette a gyülekezeti istentiszteleteket.

Imaházépítés (1990-1996)
A gyülekezet tovább szaporodott, és a ’80-as évek vége felé már érezni lehetett, hogy az 1957-ben épült imaterem már nem fogadja be a gyülekezet egészét. Ennek kapcsán 1990-ben úgy döntött a közösség, (rögtön a forradalom után), hogy nem a régi imaházat fogják bővíteni, hanem teljesen új imaházat építenek. Gergely Pál lelkipásztor öszönzésére és a községi hatósággal való megegyezés alapján még 1990-ben elkezdődhetett az építés. A helybeli hatóság jóindulatból kibővítette az imaház területét, amire igazán nagy szükség volt az új építkezés szempontjából. Az építkezés elején ellenállásokba is ütközött a gyülekezet, mert bizonyos ellenséges magatartású emberek éjszaka betömték a nappal kiásott gödröket, és egyéb csínytevésekkel is fenyegetőztek. De a gyülekezeti tagok Izsák pátriárkától tanulva ismét kiásták az egykori „kutakat”, (ebben az esetben gödröket), Nehémiáshoz hasonlóan pedig éjszakára is állítottak őröket, (a fiatalok személyében). Az építkezés 1990-ben, a pünkösdi bemerítés után kezdődött, és 1995-ben fejeződött be. (1990 karácsonyán már az alagsorban gyűlt a gyülekezet). Úgy az idősek, mint a fiatalok, szívvel-lélekkel dolgoztak. Bár tehetsége, lehetősége és akarata szerint mindenki kivehette a részét a munkából, talán külön megemlíthetjük a következő kulcsembereket: id. Balla Sándor testvért Perecsenből, Bihari Béla testvért Zilahról, valamint id. Király István és id. Dimény Ferenc testvéreket Krasznáról. Darabont Miklós testvér felajánlotta házát a mindenkori konyha céljára, amely ajánlatot a gyülekezet meg is ragadott. Gerhard Malessa, a németországi Dortmund-ból való gyülekezeti vén és karvezető testvér volt az építés fő támogatója, akit közben el is neveztek „a krasznai baptisták németországi külügyminiszterének”. Megemlítjük még Karl Heiz Walter-t, az Európai Baptista Föderáció főtitkárát, aki szintén besegített az építkezésbe.Az új imaház megnyitó ünnepélyére 1996 novemberében került sor.
Lévén, hogy Gergely Pál lelkipásztor ezen nagyszabású építkezés vége felé elfogadta az ippi gyülekezet meghívását, a krasznai gyülekezet ismét lelkipásztor nélkül maradt. Ez az állapot öt évig tartott. Időközben Hunter Vadász János testvér Amerikából, valamint Szűcs Sándor testvér Erkedről vendég-, illetve ügykezelő lelkipásztorként szolgált a gyülekezetben. Ők ösztönözték a gyülekezetet újabb lelkipásztor hívására.

Új lelkipásztor
2000-ben aztán a gyülekezet Borzási Pál személyében új lelkipásztort kapott, aki azóta is örömmel pásztora a helybeli gyülekezetnek és a körzetnek. Isten kegyelméből, akárcsak korábban, az utóbbi években is voltak megtérések, megújulások és helyreállások a gyülekezetben. Azonban nagy szükségét érezzük az újbóli megújulásnak és megtérésnek.  A gyülekezetnek jelenleg 299 tagja és 106 hozzátartozója van. Hálával tartozunk Istennek a gyülekezeti élet keretén belül az egymással párhuzmosan szolgáló énekkarért, fúvóskarért, pengetőskarért (ami 1970-ben alakult), ifjúsági énekkarért, az öt vasárnapi iskolás csoportért és az ezeknél ritkábban öszegyűlő női körért. Hála az Úrnak a 100 éve fennálló gyülekezetért és annak elöljáróiért. Mindenért az Úré a dicsőség. A mai napon egyesülünk Dániel próféta vallomásával, aki így könyörgött az Úrhoz: „Miénk, ó Uram, orcánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, akik vétkeztünk ellened. A mi Urunké Istenünké az irgalmasság és a bocsánat” (Dán 9,8-9). Ámen.